Török-Zselenszky Tamás
Egy vasárnapi hajnalon /Kormos kutya emlékére
Az Ég a mérce! Nézd!
S idáig ér a vér! Az év
a múlt tavasz panasza volt.
Arról szólott, amit
nem értett más rajta kívül.
Ezen keretek között feszült ő
teste vacogó feszületére,
s a tél-elő a vállára véve
babusgatta, úgy merítve ki,
nyugodt mennyeket sugdosva neki.
A dió kopasztó zöld hályog-idő
süketség-kabátja alatt a szíve
a hűvösbe magát úgy dobbanta be,
mint varázsló,
s kiállt a harca helyére.
Búcsúkönny szökött a mélázó szemekbe,
mikkel minket a gyengeségünkbe
kapaszkodni látott.
Ezen keretek között feszült ő
teste szőr híjas feszületére…
s az ősz-utó a kedvest a vállára véve
babusgatta, úgy merítve ki,
nyugodt mennyeket sugdosva neki.
KÖVETKEZŐ ZSELENSZKY EST
-
//
VESZPRÉM, Pannon Egyetem "E" Kamaraterem
szeptember 18. hétfő 19:30h Berzevici Zoltán 20:30h Zselenszky
49. szülin...
7 hónapja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése