Török-Zselenszky Tamás
Rügy illatom
Az én szívemen is
furfangos az a fűszál.
Mosolyog,
bármi fröccsen is rá.
Beloplak a kertbe,
behúzlak…
Megfogom a virító,
zöld bogárkákat.
Itt! Itt a fűszál, nézd!
Úgy szeretlek, hogy
meztelenül üvöltök,
a hóban állva.
Kacagva vizelek,
s a bunkerek kettőhúsza vág meg,
dús melledre várva.
Billogot nyomsz talpaimhoz,
s nővé válok, aki nőket szeret.
Odakint, a Földön esik.
Pólyát teker rám,
saját bőréből szakítva gyolcsot,
vérző ajkú Pénelopé.
Kéjektől vonagolva harapta ki
szája cserepét…
Ó, hogy markolt, és
hogy sikoltott!
Fülembe nyalva-lehelve
nyögdöső szerelmet!
Tejében fürödtem, én,
a penészes száraz kenyér,
s most keresztvízként szórnak
Vénusz papnői engem,
a most kihajtó erdők csöndes avarjára.
Immár ettől tisztulva döföm
hajamba a tollat,
és köpök a zsenialításra,
mert az is köp ránk.
Inkább az egyszerű, mint én!
Inkább iszom aaa… világegyetemreee!!
…
mit képzel ez a papír!!
KÖVETKEZŐ ZSELENSZKY EST
-
//
VESZPRÉM, Pannon Egyetem "E" Kamaraterem
szeptember 18. hétfő 19:30h Berzevici Zoltán 20:30h Zselenszky
49. szülin...
7 hónapja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése