2009. február 24., kedd

ÖNVALÓM

Török-Zselenszky Tamás

Önvalóm

Meleg jég…
türkizkék.
Erdőség-boltív felettünk.
A középút hatalmas hangja
a szívünkben,
és fény-talpainkkal lépünk itt,
földszagú hajnalokon,
perzselt húson,
átkozódó, vörös szemeken,
gonosznak szolgáin.
Szivárványburok,
buborékpajzs véd,
s méltóságunk a szelídség.
Egyszerű az ilyen élet.
Csak úgy-élet,
EMBER-lét.
Meleg jég…
Türkizkék.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése