Török-Zselenszky Tamás
Egyszer lesz, hol nem lesz, lesz egyszer egy...
Nincs ösvényem beléd...
hisz’ félsz még a magad kilincséhez
nyúlni is
ebben a legújabb Róma
ködstukkói előtti
oktalan masírozásban.
Külön megyünk
földjeink mezsgyéin,
más-más felé...
kapákért végzett,
lelket hólyagozó napszámunkban.
Delelőn megállunk.
Fejtjük, vajon
miért nem adott
egyetlen szent sem
a mellnyelő szerelemre.
De végül is mégis csak
várandós marad majd
veled a szívem.
Csak megszakadni néz föl,
hogy Te megszüless.
4 napja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése